Sokáig mumus volt nálunk a grízgaluska. Vagy kőkemény golyókat gyártottam, amikkel ablakot lehetett volna törni, vagy egyszerűen szétúsztak a húslevesben, és csak egy szemcsés massza maradt utánuk. Aztán rájöttem, hogy nem a szerencsén múlik, hanem azon a pár perc türelmen, amíg hagyjuk a darát megduzzadni. Ez a recept az én titkos aduászom: a végeredmény mindig pehelykönnyű, és olyan mélyen magába szívja az aranyló levest, hogy öröm beleharapni.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
