A második csoport válasza: 8. Az érvelésük egyszerű: a kérdés nem az, hogy "hány egész almát lehet készíteni a felekből?", hanem az, hogy "hány alma van a képen?". És mivel 8 különálló darab van, a válasz számukra 8.
Ez egy szó szerinti megközelítés. Ezeknek az embereknek minden fél még mindig egy alma, csak félbevágják. Végül is egy fél alma nem szűnik meg alma lenni. Nem válik egy másik gyümölcské. Nem körte vagy szilva. Alma marad, még akkor is, ha nem egész.
És itt kezdődik az egész vita. Vannak, akik matematikailag számolnak, mások vizuálisan. Vannak, akik az egészet látják, mások a képen lévő konkrét tárgyakat.
Vagy talán a válasz... egy alma? Van egy harmadik csoport, amely teljesen másképp látja a rejtvényt. Rámutatnak, hogy az ábrán látható almafelek szinte teljesen azonosak. Hasonló az alakjuk, hasonlóak az árnyékaik, hasonló a magok elrendezése, és nagyon ismétlődő a megjelenésük.
Ez ahhoz az elmélethez vezet, hogy a grafikus lefényképezhetett egy fél almát, majd többször is lemásolhatta egy grafikai programban. Ebben az esetben egyetlen alma, vagy akár csak a fél is elegendő lehetett a kép létrehozásához.
Ez természetesen egy humorosabb értelmezés, de nagyon jól illusztrálja, hogy miért vezetnek vitához az ilyen rejtvények. Már nem csak matematikáról van szó. Arról, hogyan nézzük a képet.
Filozófiai válasz: Nulla poén
